Röviden a kiégésről:

A kiégésről:

kiegett

A kiégés egyre nagyobb súlyú problémát jelent napjainkban, a stresszel és fokozott érzelmi megterheléssel összefüggő népbetegségként emlegetik. 2030-ra ez lehet a vezető halálok a világon, ezért egyre több egészségügyi szervezet fordult a téma felé. Szerencsére a munkáltatók éppúgy kezdik felismerni, hogy tenni kell ellene, mint a magánszemélyek.
Ha a kiégésről beszélünk, általában mindenkinek már a burn out szindróma, tehát egy végállapot jut eszébe. A mi csapatunk azonban a kialakulás folyamatára fókuszál. Azért tartjuk ezt hasznosabbnak, mert a kiégés felé vezető út különböző állomásain más-más állapotban vannak a személyek, és ezt figyelembe véve lehet a legtöbbet tenni a megelőzésért vagy kezelésért.
A folyamat végét, a kiégés szindrómát három főbb jellemzővel szokták körbeírni. Az egyik ilyen jellemző az érzelmi kimerülés, amely az elhasználtság, erőtlenség, energiátlanság érzését jelenti és központi eleme a szindrómának. A másik fontos jellemző, hogy az egyén már nem vonódik be a saját "ÉN"-jével a munkájába, elhidegül attól, távol tartja érzelmileg saját magától, cinikussá vagy fásulttá válik. A harmadik összetevő pedig a csökkent teljesítőképesség érzése, amely azt jelenti, hogy a személyek úgy élik meg, hogy már nem tudják hatékonyan ellátni feladataikat.

 

A kiégés, mint folyamat

kieges 1

A kiégésre folyamatként tekintünk és a preventív tényezőket tárjuk fel. Abban segítünk, hogy a partnereink és a résztvevők azonosítani tudják önmagukat a kiégés folyamatában, érezzék, hogy van lehetőség a folyamat megelőzésére és kezelésére. Eszközöket adunk arra, hogy az egyén képes legyen megakadályozni az utat a burnout szindróma végstádiumába. A kiégésről mi pozitívabb képet szeretnénk mutatni, feltárva a kiégéshez vezető lépcsőfokokat, tudatosítani a kiégés folyamatában használható mindennapi megelőző eszközöket.
A kiégés folyamat első nagy szakasza a Túlzott erőfeszítés. Ezt az első szakaszt a túlzott mértékű munka jellemez, amelyekhez olyan viselkedéses jellemzők társulnak, amik hosszú távon nem fenntarthatóak: ezek a bizonyítási kényszer, a túlterhelés és a saját igények háttérbeszorítása. Amennyibe tartósan fennáll ez a nagyfokú energia-befektetés anélkül, hogy az egyén megpihenne, magára is fordítana időt, akkor kerülhet át a második nagy szakaszba. Kellő önismerettel, saját valós igényeink felismerésével és a munka-magánélet egyensúlyra való rátalálással azonban hosszú távon is megőrízhető a munkakedv és teljesítmény. 
A folyamat második nagy szakasza a Konfliktusok szakasza. Az ebbe a szakaszba érkezők lemondanak saját igényeikről, saját belső természetes értékrendjük is megváltozik, tehát ezt a konfliktust saját magukban is megélik. Felbomolhatnak a már meglévő stabil prioritásaik, így például a család elsődlegessége a munka javára borul fel, vagy akár a munkán belüli elveit, hozzáállását veszti el. Magánéletében veszíthet régi barátságokat is, így a társas támogatás mértéke is kezd lecsökkenni. Ezzel párhuzamosan egyre több konfliktust él meg a munkatársaival és a vele kapcsolatba kerülőkkel (tanítványokkal, páciensekkel, ügyfelekkel) ugyanúgy, mint a magánéletének kulcsszereplőivel. Ebben a szakaszban a külső segítségkérés, nagyobb energia-befektetéssel járó váltások szükségesek a folyamat visszaszorítása érdekében. 
Amennyiben a személy elmagányosodik, nem kér segítséget, és nem változtat jelentősen az életén, akkor a harmadik nagy szakasz, a Teljes kimerülés állapotába kerülhet. Ez az a szakasz, amit általában a kiégés szindróma alatt értünk. Ezzel együtt jár a munkától való érzelmi, mentális és viselkedéses visszahúzódás is a nagyfokú energiátlanság érzése mellett. Tehát ekkor már passzívvá és érzelmileg is kiégetté válik a személy. sok esetben komoly fizikia és/vagy mentális betegségek társulnka ezzel az állapottal, mint ahogy az a Kiégés következményei címszó alatt olvasható. 
Programjainkat a saját kiégés megelőző modellünk szerint állítottuk össze.
A kiégés megelőző modellünk 5 célját egyéni, személyközi és szervezeti szinten is támogatjuk. Lásd: Egyedi megoldásaink.

 

Melyek lehetnek a kiégés a tünetei?

kieges 2

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat a munkahelyen is megjelenő, jól érzékelhető jelek közül, annak érdekében, hogy mindenki számára beazonosíthatóak legyenek:

  • csökken a termelékenység, a munka hatékonysága
  • a munkatársak sokat panaszkodnak, bár alapvetően jók a munkakörülmények
  • nő a táppénzes napok száma
  • együttműködési problémák merülnek fel egyének vagy szervezetek között, stb.

A kiégés okai

elfogadas

A kiégés olyan kimerítő feladat, munka vagy szerepkör betöltése során alakul ki, amelyben jelentős a megterhelés és ehhez képest alacsony szintű a megbecsültség, jutalom akár anyagi, akár más vonatkozásban. Jelentős stressz-forrásnak tekinthető a monotonitás, illetve az is, ha a munka nagy része emberekkel való közvetlen kapcsolatból áll.
A munka vagy feladat alatt nem csak a hivatalos munkahelyet értjük, hanem életünk bármely területét, szerepkörét, amelyek megnehezítik mindennapi életvitelünket, hiszen nem tudunk olyan egyszerűen "szabadságra menni" mellettük. Ilyen szerepkör lehet egy megterhelő párkapcsolat, vagy az anyaság fizikailag is kimerítő kezdeti hónapjai, évei vagy akár egy krónikusan beteg hozzátartozó állandó ápolása.
A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a legveszélyeztetettebb helyzetben a humán szféra dolgozói vannak: nővérek, orvosok, tanárok, akik a munka jelentős részében emberekkel foglalkoznak, megfeszített tempóban és kevés jutalomért.
A kiégésre szoktak úgy is utalni, mint "menedzser-betegségre", jelezve, hogy ezekben a típusú, magas presztízsű állásokban különösen hajlamosak a személyek túlvállalni magukat a szakmai siker érdekében, ami hosszabb távon megbosszulhatja magát.
A feladat, szerepkör kimerítő jellegén túl természetesen a szélesebb értelemben vett társadalmi környezetnek is jelentős szerepe van. Napjainkban főleg a felgyorsult, pörgős élet, a gazdasági válság okozta bizonytalanság és egyes munkák érdemtelenül alacsony presztízse okoz többlet nehézséget.
A fent említett két ok, a feladatok sajátossági és a társadalmi környezet befolyásolhatatlannak tűnik. A mi munkánk lényege azonban éppen abban rejlik, hogy ezek mellett is segítsünk fenntartani a belső békét, amelynek eszköze saját személyiségünk. A harmadik legjelentősebb tényező tehát maga a személyiség, amely körülbelül 30%-ban felelős a kiégéssel való szerencsés megküzdésért. Az, ahogyan reagálunk a minket körülvevő világra, ahogyan átéljük és értelmezzük a helyzeteket, és amilyen viselkedéses stratégiákat alakítunk ki, már csak rajtunk múlik.

A kiégés következményei

Kieges

Ahogyan a kiégés okai is szerteágazóak, úgy a kiégés következményei is sokrétűek és helyzetenként, egyénenként változhatnak.

A bizonyítási kényszer, a túlvállalás és saját igényeinek lebecsülése egyszerre jelentik a kezdeti probléma tüneteit és a későbbi következmények kiváltó okait is.

Testi tünetek szintjén a felfokozott életvitel, szorongás sokszor jelentkezik alvási problémák képében, de ezen kívül jellemző lehet az irritáltság, fejfájás, gyomorfájás, emésztési zavarok, szapora légzés (hiperventilláció), szúró fájdalmak és ehhez hasonló testi jelzések illetve különböző súlyos testi betegségek kialakulása vagy fellángolása.
Érzelmi szinten is megjelenhet a szorongás, zaklatottság egyre inkább átható érzése; a fásultság érzéséhez elkeseredettség, reménytelenség vegyülhet vagy súlyosabb estekben akár depressziós állapot.
Viselkedéses szinten a személy egész napi időbeosztását, egész napi programját a munka köré szervezi, abban szinte csak az dominál; visszahúzódóvá válhat, fásultan, cinikusan viselkedhet és stressz, szorongás látszólagos oldására káros szokásokat vehet fel (például: dohányzás, alkoholfogyasztás, szélsőséges evési szokások, stb.)

 

Munkaképesség és kiégés

kieges 3

Az energia szó görögül munkaképességet jelent. Ezért az energiamenedzsment témái szorosan összefüggnek a kiégés megelőzés témáival. Az energiamenedzsment testi lelki oldalai mellett ugyanakkor a munkahelyen az együttműködésre, a kommunikációra és a munka magánélet egyensúlyára is figyelnünk kell. A mi modellünk szerint 5 szinten is tehetünk munkavállalóképnt a saját kiégésünk megelőzéséért. 

  1. Életmódunkra, testi épségünkre vigyázva gondoskodunk a munkaképes testi állapotunkról.
  2. Lelki egészségünket ápolva, időben levezetve a feszültséget fenntarthatjuk a munkaképes lelki állapotunkat.
  3. Valódi munkakapcsolatokat kapcsolatokat építve, segítséget kérve másoktól hatékonyan együttműködhetünk.
  4. Odafigyelve saját határainkra, időben jelezve a kéréseinket menedzselhetjük a munkahelyi teljesítést és a munka-magánélet egyensúlyt.
  5. Tudatosítva és hitelesen kommunikálva érzéseinket, gondolatainkat, szükségleteinket kommunikálhatjuk azokat a vezetőinknek, kollégáinknak is, képviselhetjük önmagunkat.

Mindezeket a témákat egyéni szinten és munkahelyi kapcsolatokban is támogatjuk, illetve segítünk a vezetőknek, a szervezetnek az egészséges munkakultúra fenntartásában.

Hogyan előzzük meg a kiégést?

tuzA mi pozitív szemléletünkben a kiégés megelőzése a testi-lelki egészség megőrzését és fejlesztését, tulajdonképpen a tudatos, fenntartható életvitelt jelenti.

  • Ennek érdekében az első lépésnek önmagunk megfigyelését tekintjük. az önmegfigyelés együtt jár az érzelmi tudatosítással, tehát annak belső megfogalmazásával, hogy milyen érzelmet is élünk át, mihez hasonlít ez az érzés, és miért pont ez aktiválódott bennünk.
  • Ismerve saját reagálási módjainkat, igényeinket és érzelmeinket már könnyebb ennek megfelelően fontossági sorrendbe állítani a tevékenységeinket. Például ha tudjuk magunkról, hogy megfelelő alvás nélkül képtelenek vagyunk koncentrálni, akkor nehéz helyzetek előtt mindenképpen biztosítsunk magunknak elegendő alvásidőt.
  • Olyan apró praktikák is segíthetnek új színt vinni életünkbe, mint környezetünk átrendezése (pl.: íróasztal helyének megváltoztatása) vagy alternatív útvonalak igénybevétele a közlekedésben.
  • Már napi pár nyugodt perc biztosítása önmagunk számára is sokat segíthet a feltöltődésben, legyen az valamilyen relaxációs módszer alkalmazása, vagy csak kedvenc zenéjének meghallgatása, esetleg egy lazító fürdő.

Tapasztalatunk szerint sokaknak segíthet, ha egy szakemberrel beszélhetik át a dolgokat, és közösen keresnek megoldást.

Foglalkozásainkat úgy építettük fel, hogy azok elősegítsék az érzelmi tudatosságot, a kommunikációs készséget, saját igényeinkre, érzelmeinkre való odafigyelést és életünk feladatainak, szerepeinek kézben tartását.

Tapasztalataink szerint 5 módon tehetünk a kiégés megelőzéséért. Az alábbi témákra figyelve megelőzhetjük a saját kiégésünket:

  1. Életmódunkra, testi épségünkre vigyázva (Munkaképes testi állapot)
  2. Lelki egészségünket ápolva, időben levezetve a feszültséget. (Munkaképes lelki állapot)
  3. Valódi kapcsolatokat építve, segítséget kérve másoktól (Együttműködés)
  4. Odafigyelve saját határainkra, időben jelezve a kéréseinket (Munkahelyi teljesítés)
  5. Tudatosítva és hitelesen kommunikálva érzéseinket, gondolatainkat (Énképviselet)

Mit tehet a szervezet a kiégés megelőzéséért?

mentogumi

A kiégés megelőzéséért tehet a munkahely is, az egyén is. Mi főleg az egyéneknek nyújtunk segítséget, de megrendelőinknek segítünk azonosítani az egyéni és a munkahelyi lehetőségeket és felelősségeket a kiégés megelőzése érdekében.

© 2017